2015. szeptember 15., kedd

Az álomtündér tündéri "anyja" - beszélgetés Mészáros Borival

Jelentem: eljutottam végül a Könyvünnepre.
Találkoztam Mészáros Borival.
Feltételeztem róla, hogy szép és okos - most meg is győződtem erről.
Szeretném bemutatni, ezért kérdeztem és szívesen válaszolt.
Íme:

- Hogy fér bele az életedbe a család, a festészet, a tanítás mellett az írás, az illusztrálás?

  Ezt otthon is tudom csinálni, akár úgy, hogy a lányok ott játszanak, rajzolnak körülöttem.
  Ha festeni szeretnék, akkor kell valaki, aki addig vigyáz rájuk.
  De a könyvkészítésnek is vannak olyan fázisai, amikor nem tudok se velük, se mással foglalkozni.
  Ilyenkor aranyat ér a család, a nagyszülők segítsége.

- Mióta írsz? Hogy jött a gondolat, hogy írj, hiszen annyi mindent csinálsz?

 Az álomtündér az első könyvem, de már óvodás koromban, amikor a nagybetűket
megtanultam, elkezdtem írogatni mondókákat, verseket egy füzetbe.
9-10 évesen nagyon szerettem meséket írni és illusztrálni, például volt
egy sorozatom egy tavi tündérről, az első számítógépemen pedig "újságot" szerkesztettem.
Később is írogattam mindenfélét, mint minden tini, de csak a fióknak.
Most a gyerekeim késztettek arra, hogy meseillusztrációkat készítsek és
közben eszembe jutott, hogy írni kéne egy mesét is, mint régen...
Akkor még álmodni sem mertem, hogy ebből valódi könyv lesz, olyan, amit
meg lehet vásárolni a boltban, de a Látóhatár Kiadónak hála, megjelent és
a visszajelzések alapján sikere is van.

- Mitől érzed magad boldognak?

Ha azt csinálom, amihez kedvem van és, ha a munka, ami kikerül a kezem alól, jól sikerült.
Boldoggá tesz a két kislányom is, nagyon szerencsés vagyok, hogy én lehetek az anyjuk.
Szeretek világot látni, legszívesebben állandóan úton lennék.
De van, hogy csak úgy egyszerűen boldog vagyok, akár a buszon ülve,
mert éppen minden rendben van körülöttem.

- Mi az, ami elkeserít?

A rövidlátás, a szűklátókörűség, a kicsinyesség.


- Vannak félelmeid?

Mint mindenki, én is féltem a szeretteimet, a gyerekeimet,
időnként aggódom a jövő miatt,
de igyekszem nem megengedni magamnak, hogy félelemből hozzak döntéseket.

- Hogy küzdesz meg saját "manóiddal"?

A "manókkal" nem kell küzdeni.
A könyvbeli manók valójában a lelkiismeret szószólói.
Addig úgysem hagynak békén minket, amíg be nem látjuk, hogy hibáztunk.
Ha megbocsátunk magunknak, eltűnnek, de ahhoz olykor változtatni kell,
bizonyos lépéseket meg kell tenni, hogy ez megtörténhessen.
Ez az egyik legnehezebb dolog az életben.

- Melyik tulajdonságodat szereted magadban és mi az, amit másokban?

Másokban az intelligenciát, a tisztánlátást, a bátorságot, a tudást csodálom,
a jó tündértől magamnak is ezekből kérnék jó sokat, ha lehetne... :)
Arra is felnézek, aki mindig kedves, jószívű, türelmes, vagy aki éppen keményen dolgozik.
Magamban azt szeretem a legjobban, hogy kaptam némi tehetséget,
így azzal foglalkozhatok, amit szeretek.

- Van példaképed, kedvenc könyved, kedvenc íród/költőd?

A régi illusztrátorok közül F.Győrffy Anna és Reich Károly a példaképeim természetes, magától
értetődő, szeretettel átitatott rajzaik miatt.
Emlékszem, gyerekkoromban mennyire szerettem a könyveiket.
A kedvenc íróm Milan Kundera.
A kedvenc könyvem mindig más, de talán a Galaxis Útikalauz Stopposoknak (Douglas Adamstől)
az, amelyet akárhányszor el tudnék olvasni.

- Milyen zenét hallgatsz legszívesebben?

Szinte bármelyik stíluson belül találok magamnak olyat, ami tetszik, legyen akár klasszikus,
akár elektronikus, akár rock.
Inkább egy-egy szám, egy-egy darab fog meg.
Hangulatfüggő, hogy éppen mit hallgatok.

- Van valami, amit megváltoztatnál magadon?

Túl sok minden. :)


- Mit tartasz a legfontosabbnak az életben?

Azt, hogy megtaláljuk, mi dolgunk van a világban és azt jól végezzük el,
de az sem árt, ha közben jól érezzük magunkat. :)
Anyaként az is fontos, hogy ebben segítsem a gyerekeimet, amennyire tudom.

- Mi a hitvallásod?

Nemrég találtam rá Saul Bass mottójára, amit azonnal magaménak éreztem:
"Szép dolgokat akarok csinálni, akkor is, ha az nem érdekel senkit."

- Szoktál hazudni?

Csak ha az igazság nagyobb kárt okozna.
Van, hogy nincs értelme, se haszna megmondani valamivel kapcsolatban az igazat.
A lényeg, hogy mint ember és mint alkotó hiteles legyek, hogy önmagamat adjam
minden helyzetben.

- Ha hiszel a reinkarnációban, kinek/minek születnél újjá?

Vagy híres hollywoodi rendezőnek, színésznek, vagy szerzetesnek egy buddhista kolostorban.


- Mivel töltöd a szabadidődet (ha egyáltalán marad olyan...)?

Találkozom a barátaimmal, moziba megyek a férjemmel
(Vágó Ádám fotós-tervező-  grafikus művész) vagy elutazunk valahová egy hétvégére az országban.
Most éppen ő is nagy munkában van - szintén egy könyvön dolgozik - úgyhogy
most miden szabadidőmben segítek, ahogy ő is segített nekem
Az álomtündér megvalósításában.

- Mit jelent neked a boldogság?

Hogy azt csinálom, ami örömet okoz, és olyan emberek vesznek körül, akiket szeretek.

Köszönöm szépen!
Minden jót és sok boldogságot kívánok, Bori!



Mészáros Bori 
1981. november 4-én született, Budapesten.
Festőművész, vizuális nevelő tanár.
12 éves korától a Tímár Kamara Táncegyüttes tagjaként rengeteget utazott 
(Európa, Japán, Észak- és Dél Amerika).
2001-ben a Budapesti Osztrák Iskolában érettségizett.
2002-2007 - a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán tanult, ahol a 3. évben felvette a
tanár szakot is.
Csoportos és egyéni kiállításokon vett részt.
2004-ben tanulmányúton volt Firenzében, 
a 2006/2007-es tanév első félévében Erasmus ösztöndíjasként Münchenben tanult.
2004 óta régi iskolájában (Osztrák Gimnázium) rajzot tanít.
2013-ban közös kiállítása volt a Duna Palotában édesapjával, Mészáros Géza festőművésszel.


Gondolatokat, eszményeket képvisel látványalapú festészetében.
Ábrázolásmódja valósághű, realista.
Képeinek sajátos hangulata van, a jelentéktelen, apró részletekben is ott van a szépség.

 
  

  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése