Mi lehet szép az enyészetben?
Csupa-csupa negatív szó a szinonímája, rágondolni is rossz: elmúlás, vég, végzet, pusztulás...
Beszélni sem szeretünk róla, mert mindenkit félelemmel tölt el.
Ám egy szép őszi napon bemész egy kiállítóterembe, hogy megnézz egy fotókiállítást, és boldogsággal eltelve lépsz ki onnan.
Semmi levertség, szomorúság, bánat vagy bú, mert amit a Művésznő látott és nekünk a képei által közvetített, láttat,
nem vált ki bennünk szorongást.
"Nincs a világon se jó, se rossz, gondolkodás teszi azzá."
Shakespeare ezt már tudta, mi mostanában kezdjük tanulgatni. (Próbáljuk, próbálgatjuk...)
Hullan Zsuzsa most segít ebben. Ebben is segít.
Az Ő szemével látunk, és megtörténik a csoda!
Velem ilyen még nem esett: a galériából kijőve azon gondolkoztam, hogy milyen jól komponáltak ezek a képek
és milyen jó az ecsetkezelés, és fantasztikusan jól használja a Művésznő a színeket, azán a fejemhez kaptam:
"hé, te, fotókiállításon voltál", de bármennyire próbáltam terelni magamat, én tényleg gyönyörű festményeket láttam!
Csoda-csoda-csoda - kiállítóteremben és a színpadon is (mert köztudott, hogy Hullan Zsuzsa színművész is).
Kívánom, hogy Ő is éljen át még sok-sok csodát. és továbbra is juttasson belőle mindnyájunknak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése