Tokody Ilona, a tanyasi lányból lett világhírű operaénekes verset olvasott, |
a capella énekelt, személyes emlékeket idézett, |
beszélgetett, |
fotózkodott, |
kacagott (ahogy csak Ő tud!), |
jól tűrte a család, az ismeretlenek, |
a barátok rohamát. |
Sokunk kedvence: Átlós tükröződés. |
Összegezve:
Minden szempontból rendhagyó volt Tokody Ilona
Kossuth- és Liszt-díjas, világhírű operaénekesünk
tárlatvezetése Badacsonyi Sándor emlékkiállításán.
Nem vezetett!
Ránk bízta: nézzünk és lássunk, ki-ki a maga
személyisége szerint.
Lásson mindenki azt, amit lát, érezze azt, amit érez.
Nem kell ehhez kotta.
Ahogy zenei kíséret sem kellett csodálatos énekéhez!
Csak a szerencsések mondhatják el, hogy egy szürke csütörtök délután a Vigadó Galéria (amúgy ablaktalan) V.emeletére besütött és hosszan-hosszan ragyogott a Nap.
Verset olvasott a látogatóknak, személyes emlékeket
osztott meg velük.
Kedves, közvetlen, életvidám, fáradhatatlan volt.
Még a sokszázadik fotózkodás után is.
Élmény volt! Hatalmas, felejthetetlen! Köszönet érte!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése