2024. október 13., vasárnap

A hiba az én készülékemben van ...(?)

 



Egy évvel ezelőtt.

Egy évvel később.

Az "omlásveszély!!" tábla már nincs kinn, ám a színház külseje  kísértetiesen hasonlít a tavalyihoz, de legalább nem omlik... (Remélem!)

Így - egyelőre - olyan, mint a csokoládé, aminek a csomagolásán még gondolkodnak.

Apró névváltoztatás is történt.


Jó, hogy van ilyen! Bárcsak a büféje is családbarát lenne!

Megújult az előcsarnok is.



Megnéztem a Berg Judit műve alapján készült mesejátékot.

Szeretem Ruminit.
Vagány egérfiú, de most utcagyerekké változtatta a dramaturgia.

A mese kedves, izgalmas, fordulatos, mint az összes többi Berg Judit történet.

Ez itt az 1. felvonás színpadképe.

 
Berendezik a színpadot a 2. felvonáshoz.
 

A díszletek, jelmezek nagyon látványosak, a rendezés, a zene, a mozgás is nagyon jó.

Soltész Bözse Ruminija nagyon szerethető, jó alakítás, és bár nem egér, (utcagyereksége ellenére) mégis volt benne valami egérszerű. 

(A rendezőt dicséri, ha tudatosan hagyta meg ezt az illúziót!)

Tetszett Negro megformálása is, de van poén, amiből egy-kettő még jó, 

a több már (lehet, hogy csak nekem) fárasztó. 

Lehet, hogy Barsi Mártonnak is sok volt, ezért érezhettem időnként erőtlennek.

Balikót nagyon szerettem, Molyrát picit sem. (Vagyis: jól játszották a rájuk osztott szerepet.)

Jó darab, kitűnő alakítások, de az én  kedvencem a hajó papagája, Rinya (Eszenszky Gergely) volt!

 

A programfüzet sok (régit és) újat kínál babáknak, kicsiknek, nagyoknak.

 

A színház belülről már egyre szebb.

A mosdók is sokkal igényesebben vannak kialakítva, de előadás előtt és a szünetben még vannak tumultuózus jelenetek.

A pénztár helye is megváltozott.

A bejárattól jobbra nem igazán "szélvédett", csendes helyen lett kialakítva.

 A zaj nem zavarja az ott dolgozókat?

Tudnak koncentrálni a feladatra?

Hallják, meghallják a zsibongás közepette a kérdéseket?

Nem kellemetlen a hőingadozás? - vagy ez majd inkább télen fog kiderülni. 

Már írtam, de most újra: a családok színházának ( és minden más színháznak is)

legyen család- és pénztárcabarát a büféje is!

Jó, nem enni, inni járunk a színházba, de Isten óvjon attól, hogy ott törjön rám az éhség vagy a szomj!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése