"A lázadó számára minden negatív, ami körülötte történik.
Mert csak azt veszi észre az életben.
Hát hogy lehet így szó boldogságról?
Ha nem tud valaki felejteni?
De igazán felejteni.
Emlékszel, amikor 25 évvel ezelőtt...?
Igen, emlékszem.
Az baj! Ne emlékezz!
Van egy novella, amely arról szól, hogy sok ezer év után
Káin és Ábel találkoznak. Leülnek beszélgetni.
- Te Ábel, emlékszel arra, hogy én valamikor megöltelek
téged? - kérdezi Káin.
Ábel gondolkozik, és azt mondja:
- Te öltél meg engem, vagy én öltelek meg téged?
Már nem emlékszem.És ezen az úton kellene neked is járnod.
Mert amíg tart az emlékezés, addig tart a bűn és a bűntudat is.
Ha meg akarsz szabadulni a bűntudattól vagy a bűntől,
el kell felejtened.
Ha nem tudod elfelejteni, az nem dicsőség, hanem fogyatékosság,
és állandóan hurcolhatod magaddal életed összes negatívumát.
A szerzésen és a birtokláson kívül ez a másik ok, amely
abszolút lehetetlenné tesz mindenféle boldog állapotot.
Még a pillanat boldogságát is.
Éppen ezért nem jó ezekkel az irrealitásokkal ,
ezekkel a lehetetlenségekkel játszani, mert csak elpazaroljuk az életünket.
El kéne fogadni, hogy vannak jó dolgok, vannak rossz dolgok
és vannak közömbös dolgok.
A rossz dolgokat el kell felejteni, akkor megszabadul tőlük az ember.
Nem szabad akarattal kapaszkodni a fájdalmas múltba,
rá kéne bízni az ember természetére, hogy mit őriz meg magában,
és mit felejt el."
Popper Péter
Lélekrágcsálók
(Válogatás Popper Péter legjobb előadásaiból)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése