Ma, 2026. március 21-én ismét együtt ünnepelhetnek a színházi alkotók
és a nézők a Budapesti Színházak Éjszakáján.
Több mint ötven színház és társulat nyitja meg kapuit, hogy
az előadások és koncertek mellett beavató- és más rendhagyó
eseményekkel vezessék be nézőiket a színház varázslatos világába.
A magyar nyelvű színjátszás kezdetei a 18. századra nyúlnak vissza.
Az első magyar színtársulat 1790-ben alakult meg.
Az első magyar színésznők egyikeként, a korszak kiemelkedő alakjaként
Déryné Széppataki Rózát tartják számon, aki 16 évesen (1809-ben) csatlakozott
az első magyar színjátszó társulathoz.
Érdekességként annyit, hogy a női színházi rendezők megjelenése
csak a 20. század elejére tehető, amikor a rendezés, mint önálló
művészeti szakma kezdett megszilárdulni.
A nők színházi rendezőként való elismerése lassú folyamat volt,
mivel a rendezői szakma sokáig férfidominanciájú területnek számított.
Az 1900-as évek elején, majd a század közepén kezdtek el nők hivatalosan,
oklevéllel rendelkező rendezőként színpadra állítani darabokat.
Magyarországon az első női rendezők az 1930-as években jelentek meg
a Nemzeti Színházban, a Hevesi- és Ódry-korszak után.
Az első magyar okleveles színházi rendezőnőnek Hajek Sára tekinthető,
aki a Nemzeti Színházban kapott feladatokat az 1930-as években.
A színházi rendezői üvegplafont a 20. század derekán kezdték áttörni a nők,
amikor a színházi struktúrák már nyitottabbá váltak a női alkotók felé.
Itt, a Világnap előtt érdemes kicsit kitekinteni:
Lengyelországban Irena Solska (1877-1958) tekinthető az egyik legelső
és legjelentősebb színházi rendezőnek.
Solska színésznőként kezdte, de már pályája korai szakaszában,
a 20. század elején színpadra állított darabokat és aktívan részt vett
a díszlet-, jelmez- és koncepciótervezésben, ami egyedülálló volt
egy nő részéről, nyugodtan mondhatjuk: nem csak Lengyelországban,
hanem az egész világon!
Operaházi szinten Janina Korolewicz-Waydowa volt az első nő,
aki operaházat igazgatott az 1930-as években.
Ha a filmek világába is kitekintünk, ott Nina Niovilla volt az első nő,
aki filmet rendezett 1918-1919 körül.
A 20. század elején (különösen az 1910-es, 1920-as években)
a némafilmek korszakában
meglepően sok női rendező dolgozott a világban, sokkal több,
mint a hangosfilm megjelenése utáni évtizedekben.
Bár pontos statisztikák nincsenek, a kutatás szerint 1920 előtt
több mint 30 női rendező volt aktív, az 1910-es években az Universal Stúdió
például kifejezetten "hemzsegett" a női rendezőktől!