2026. május 30., szombat

TÚL a mindenen TÚLON

 

TÓTH ÁBEL dedikál



A KÖNYV, nekem ajánlva!

 

"Amikor elkezdtem írni ezt a könyvet, nem akartam senkit tanítani."

Mégis azt teszi! 

Szembenézésre, őszinteségre, felismerésre, túlélésre, továbblépésre tanít.

"Nem akartam megmondani, hogyan kell élni."

Mégis azt teszi!

Saját technikáját osztja meg mindazokkal, akiknek nincsenek, és ezek a 

módszerek nagyon hasznosak addig, míg az olvasók saját útjaikra lelnek.

(Sőt: utána is!) 

 

"...próféta sem akartam lenni.

Egyszerűen csak leírtam saját történetemet."

Nem, nem "csak"  és nem "egyszerűen".

Személyesen, egyedien, olykor nyersen, szókimondóan, 

de nem öncélúan vulgárisan, olykor már-már költőien.

Nem eldrámázva - pedig lehetne!

Nem szenzációhajhász módra - pedig tehetné!

Ám akkor nem lehetne, nem lenne az, ami: egy EMBER önéletrajzi ihletésű,

önismereti regénye. 

Vallomás a magányról, a pokolról,  a félelmekről, a szorongásról, 

a felismerésről,  a feltárásról, a szembenézésről, 

a túlélésről, a továbblépésről.

 

Spirituális fejlődéstörténet.

Lélekgyógyászati segédeszköz. 

 

 

 

 



2026. március 21., szombat

A Színházi Világnap előtti szombaton

 Ma, 2026. március 21-én ismét együtt ünnepelhetnek a színházi alkotók

 és a nézők a Budapesti Színházak  Éjszakáján.

 

Több mint ötven színház és társulat nyitja meg kapuit, hogy 

az előadások és koncertek mellett beavató- és más rendhagyó 

eseményekkel vezessék be nézőiket a színház varázslatos világába.

 

A magyar nyelvű színjátszás kezdetei a 18. századra nyúlnak vissza.

Az első magyar színtársulat 1790-ben alakult meg.

Az első magyar színésznők egyikeként, a korszak kiemelkedő alakjaként 

Déryné Széppataki Rózát tartják számon, aki 16 évesen (1809-ben) csatlakozott

az első magyar színjátszó társulathoz.

 

Érdekességként annyit, hogy a női színházi rendezők megjelenése 

csak a 20. század elejére tehető, amikor a rendezés, mint önálló 

művészeti szakma  kezdett megszilárdulni.

A nők színházi rendezőként való elismerése lassú folyamat volt, 

mivel a rendezői szakma sokáig férfidominanciájú területnek számított.

Az 1900-as évek elején, majd a század közepén kezdtek el nők hivatalosan, 

oklevéllel rendelkező rendezőként színpadra állítani darabokat.

Magyarországon az első női rendezők az 1930-as években jelentek meg 

a Nemzeti Színházban, a Hevesi- és Ódry-korszak után.

Az első magyar okleveles színházi rendezőnőnek Hajek Sára tekinthető, 

aki a Nemzeti Színházban kapott feladatokat az 1930-as években.

 A színházi rendezői üvegplafont a 20. század derekán kezdték áttörni a nők,

amikor a színházi struktúrák már nyitottabbá váltak a női alkotók felé.

 

Itt, a Világnap előtt érdemes kicsit kitekinteni:

Lengyelországban Irena Solska (1877-1958) tekinthető az egyik legelső 

és legjelentősebb színházi rendezőnek.

Solska színésznőként kezdte, de már pályája korai szakaszában, 

a 20. század elején színpadra állított darabokat és aktívan részt vett 

a díszlet-, jelmez- és koncepciótervezésben, ami egyedülálló volt 

egy nő részéről,  nyugodtan mondhatjuk: nem csak Lengyelországban,

hanem az egész világon!

Operaházi szinten Janina Korolewicz-Waydowa volt az első nő, 

aki operaházat igazgatott az 1930-as években.

 

Ha a filmek világába is kitekintünk, ott Nina Niovilla volt az első nő, 

aki filmet rendezett 1918-1919 körül.

A 20. század elején (különösen az 1910-es, 1920-as években) 

a némafilmek korszakában

meglepően sok női rendező dolgozott a világban, sokkal több, 

mint a hangosfilm megjelenése utáni évtizedekben.

Bár pontos statisztikák nincsenek, a kutatás szerint 1920 előtt 

több mint 30 női rendező volt aktív, az 1910-es években az Universal Stúdió

 például kifejezetten "hemzsegett" a női rendezőktől!




2026. február 10., kedd

KIÚT


 














A Pictorial Collective Workshop Kiállítása 

február 15-ig minden nap 10:00 - 18:00 óra között 

ingyenesen látogatható az Eötvös 10-ben.

2026. január 28., szerda

Kiállítás a Stefánia Palotában

 


Dr. Kiss Attila András: Rendületlenül





Németh András: Déli harangszó


Csefó Veronika: Isteni üzenet


Varga Mónika: Akikért a harang szól


Fröschl Mónika: A szabadság lángjai


Herczog Adrienn: Páva