Ne fotózz hajnali 10-kor! |
Megérkeztünk! |
Itt vagyunk és oda megyünk. Látod? |
Kati lóg a szeren. |
Nyújtsunk! |
Nyújtsunk, mert zsibbasztó volt az a 35 perces utazás! |
Ide megyünk - mutatja Kati. (Ő még nem járt itt, de tudja és tudja és tudja!) |
Innen jövünk és amiket közte láttunk: |
A műhely (sajnos csak a rácson innen!) |
Kati kérdez, kérdez és kérdez (tudásvágya elapadhatatlan!), Mészáros Zsombor mindenre tudja a választ! |
Kati szerint jól mutat a kerámián a zöld és a kék, Zsombor másképp gondolja. |
Híres keramikusdinasztia művészetét láthatjuk egy múzeumban. Az apa: Gorka Géza, a lánya: Gorka Lívia |
és az unoka: Gorka-Focht Géza munkáit. |
Melyiket szeressem? - Kati töpreng és csodálja. |
Kilátás a múzeumból. |
Az emeleten Szelényi Károly fotóművész képeit láttuk |
Felmentünk a templomhoz. Pihenjünk! Megérdemeljük! |
Mennyi lépcső! (Mennyi is? Legközelebb megszámolom.) |
Lányok a tükörben. (A tükör meg a vasúti átjáró alatt. Sminkelni nem tudtunk benne...) |
Kávé + Verőce szelet, előtte egy banán. Kell az energia! |
Kati nyelvet öltöget, de Tóth Dávid díszkútja szebb! |
Ybl Miklós építész emléktáblája... |
...és szobra. Kati ismerkedik... |
... én már haladnék. |
Itt nyaraltunk sok-sok évig. Kati csak látogató volt olykor-olykor, |
de akkor Ő is innen gyönyörködött a tájban, |
innen néztük a csónakokat, hajókat, uszályokat, |
a Dunát amikor áradt vagy éppen apadt, |
Imádtuk a kavicsokat, a halakat, a tábortüzet. (Csak az a kagyló! Csak azt tudná feledni! ) |
Na, ez még nem volt itt a "mi időnk"-ben. |
Most a mólónál ejtőztünk, napoztunk, hallgattuk a víz csobbanását és/vagy a csendet. |
Később megnéztük a kápolnát is az Árpád úton. Gyönyörű! (Sajnáltuk, hogy nem tudtunk bemenni...) |
Ezt azért elolvastuk. |
Azután búcsút vettünk. ("Mikor elindul a vonat, a szívem majdnem megszakad"!) | Verőce! Újra jövök, ismét jövünk! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése